Trianon 100 – Összetartozás napja!

Trianon 100

Öt ország, egy nemzet 10 év távlatában

Az I. világháború végeztével 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták.

A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el.

Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre.

Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Nagyon nehéz erről az eseményről beszélni, különösen nekem, aki szintén a mai határon túl született, Vajdaságban, Délvidéken. Ezért is érzem részben kötelességemnek, hogy diákjaim is megismerjék a régi Magyarországot, történelmét, kultúráját, a határon túli magyarság mindennapi életét.

A Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7. évfolyamának 80 diákja már évek óta tesz látogatást a „Határtalanul” tanulmányi kirándulás keretein belül az elcsatolt határon túli magyar lakta területeken. Sok szép történelmi és irodalmi vonatkozású emlékhelyre látogatnak el tanulóink ezen kirándulások alkalmával.

Amíg iskolánk diákjai határon túl, addig itt, határon innen a külhonban élő tanulók emlékeznek évről évre Trianonról. Ezen megemlékezés ötlete 10 évvel ezelőtt jött létre, amikor is Szász István, iskolánk művész tanárának a fejében megfogalmazódott egy gondolat, amely alapján egy olyan hagyományteremtő rendezvény szervezésébe fogtunk a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, amellyel mi is méltóan emlékezhetünk. Egy olyan hagyományt szerettünk volna elindítani, amikor öt ország egy nemzet összefogását bizonyíthatjuk a művészeti ágak segítségével.

Így jött létre az „Öt ország, egy nemzet” mottóval az a rendezvény, amely minden évben más-más művészeti ágat érint. Célunk az volt, hogy a tehetségüket már bontogató fiatalok, a zene, tánc, a színjáték, a képzőművészet csodálatos világában ismerkedjenek egymással, élményeket gyűjtsenek, barátságokat kössenek és egymástól tanulva, tudásukat gyarapítsák. 

2012.

A megvalósítására egy évet kellett várni. Így 2012-ben találkoztak először a nemzeti összetartozás, a szeretet, az értékmegőrzés és értékteremtés jegyében, a Szigetszentmiklósi Alkotó Napok keretén belül, a Kárpát-medence minden lecsatolt szegletéből: Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről és Felvidékről érkező fiatalok.

Így kezdődött:

A programok része volt történelmi íjászat, sámándobolás, táncház, budapesti városnézés, kiállítás megnyitó és a városi megemlékezésen való szerepvállalás.

A csúcspontja ennek a tábornak, hogy 18 tehetséges fiatal egy közös alkotáson dolgozott együtt. A mozaikszerűen összerakott 10 vászonra festett szimbólumok az újjászületést, a megújulást sugallták. Az összerakott alkotások az ősi magyar vallásban a világmindenséget, a vallási szerkezetet ábrázoló világfát jelenítették meg, a fészkét felgyújtó főnixmadárral.

2013.

A következő év az irodalomé volt, azaz határon túli magyar ajkú írók, költők alkotásaiból előadott művek voltak repertoáron:

„Magyarságunk bennünket összekapcsol. Minket nem szavak, nem jelszavak, nem jelvények, nem mivoltunk mesterséges üres definíciói kapcsolnak össze, hanem nemzedékek öntudata, akarata és hagyományai…” (Teleki Pál)

Az előző években is részesei voltunk már a városi műsornak, hiszen iskolánk kórusa, a mostani iskolához tartozó, akkor még Ádám Jenő Zeneiskola fúvószenekara, szerepelt a központi ünnepségen, de ebben az évben először léptek fel határon túli magyar fiatalok az Országzászló emlékmű előtt. Erdélyből (Gyergyószentmiklósról) érkezett vendég tanulók szavaltak és énekeltek, és ezzel emelték a műsor színvonalát.

2014.

2014-ben harmadik alkalommal került megrendezésre az „Öt ország, egy nemzet” rendezvény, amely addigra már a városi Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott megemlékezés szerves részévé vált.

Ebben az évben a néptánc volt az együttlét közös pontja. Vendégeink Vajdaságból, Keviből, Erdélyből, Gyergyószentmiklósról, és Felvidékről, Zselizről érkeztek. Sajnos az akkori politikai helyzet miatt kárpátaljai diákok nem tudtak eleget tenni meghívásunknak.

A néptánc varázsa lenyűgözött mindenkit, aki részt vett ezen a műsoron, aki hitet tett a tánc fontossága, a rendezvénysorozat létjogosultsága mellett. Azok emlékeztek velünk együtt, akik tudják, hogy mi az összetartozás, mit jelent a hagyományőrzés, magyar kultúránk fenntartása határon innen és határon túl:

A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” (Morus Tamás)

 2015.

Új épületben kezdtük meg ezt a tanévet, mégis a hagyományokhoz híven megemlékezésünket a Városi Könyvtár és Közösségi Ház falain belül tartottuk. A megemlékezés az „Öt ország, egy nemzet” elnevezésű népdaltalálkozóval vette kezdetét. Csodálatos énekes pacsirták adták át a magukkal hozott üzeneteket a dalok segítségével.

Népdalok, népi szokások. Ezekkel ismerkedtünk, daloltunk együtt a pár napos találkozó alatt, de most sem maradt el a budapesti városnézés, a vetélkedők, a közös Parlamenti látogatás. Szomorúan búcsúztunk a pár nap elteltével, de tudtuk, hogy nincs vége, hiszen mi „Egy vérből valók vagyunk.”

2016.

Ebben az évben ismét képzőművészeti alkotótábort szerveztünk. Az iskola művészeti részében tanító tanárok nagy szeretettel várták ismét a határon túlról érkező ifjú művészeket.

Ebben az évben is sok-sok alkotás született, a közös produktum pedig bútorfestészet volt, azaz régi székeket díszítettek, festettek a diákok. 2016-ban már aktív szerepet kapott a tánc és a színjáték is az képzőművészeti alkotáson kívül. Az „Öt ország, egy nemzet” jegyében ismét vendégeket hívtunk Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről. Ők a mi diákjainkkal közösen alkottak és vettek részt különböző programokon, eseményeken, és a legvégén a határon túli Székelyföld szívében évről-évre megszervezett szárhegyi „Borsos Miklós Alkotótábor” fiatal magyar művészrésztvevőinek alkotásaiból született, Városi Galériában a HELY-SZÍN című kiállítás megnyitóján.

2017.

Ismét irodalom, színjátszás. Lassan az „Öt ország, egy nemzet” égisze alatt szoros kapcsolat alakul ki a testvériskolák között is. Így már állandó résztvevője lett a rendezvénynek: a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola, a zentai Emlék Iskola, ma már Petőfi Sándor Általános Iskola, a komárnoi Eötvös utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, valamint a mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola. Ezen testvériskolák diákjai képviselik most már a határon túli magyarságot a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett „Öt ország, egy nemzet” találkozóinkon.

Csodálatos produkciókat láthattunk ismét a Városi Könyvtár és Közösségi Ház színpadán. Volt mese, történelmi visszatekintés, megzenésített versek, hagyományőrző népijátékok bemutatása. Valósággá ért a nemzeti összetartozás, a közös megemlékezések, találkozások már nem csak június 4-ére korlátozódnak, hanem máskor is részt veszünk egymás iskolai életében: iskola napon, sport találkozón, versenyeken, vagy egyszerűen csak egy tantestületi kiránduláson.

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…

E világunkban ne csak benne legyünk, otthon is érezzük magunkat. Szülőföldünkön, hazánkban,

s ne szakadjunk el annak múltjától, mert  megszűnik nemzet lenni a nép,  amelyik nem vállalja ezt az örökséget…” (Tamási Áron)

2018.

2018-ban már Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven rendezhettük meg az „Öt ország, egy nemzet” találkozónkat. Ez az év a néptáncé volt.

Nagy segítség volt számunkra, hogy közös készülődést a művészeti iskola intézményegység tanárai is segítették. Sőt a szervezésnek, a készülésnek és a szereplésnek részesei voltak középiskolás tanítványaink is. Sok program közül kiemelkedett a Táncművészeti Egyetemen tett látogatásunk, ahol egy nyílt órán vettünk részt és utána a Táncoló Kárpát-medence című előadást nézhettük.

A közös megemlékezést ebben az évben már saját színháztermünkben tartottuk, így iskolánk minden tanulója részese lehetett valamilyen formában az „összetartozásnak”.

Megható és könnyet csalogató volt az Országzászló emlékmű előtti városi emlékezés is, amikor öt országból a testvériskolák néptánc csoportjai szétváltak, színpadra léptek, majd a végén ismét egyesülve vették körül az emlékművet.

2019.

2019-ben nyolcadik alkalommal rendeztük meg az „Öt ország, egy nemzet” találkozót. Ebben az évben a népzene kapta a főszerepet.

Határon túli és határon inneni tanulók töltöttek el pár napot közösen, és együtt készültek a Nemzeti Összetartozás Napjára. Évek óta célja a programnak, hogy ezt e megemlékezést a város, és kiemelten a diákság életének részévé tegyük. Iskolánkba ebben az évben négy határon túli magyarlakta településről, Zentáról, Gyergyószentmiklósról, Komáromból és Szürtéről érkeztek tanulók. Mozgalmas pár napot töltöttünk együtt: Gellért-hegy, Parlament, budapesti városnézés, próbák.

A közös munka után jött a megmérettetés, az iskola színpadán mindenki bemutatta saját tájegységének népdalait iskolánk összes tanulója előtt. 18 órakor a Nemzeti Összetartozás Parkban a város lakosságával emlékeztünk Trianonra együtt, közösen, határok nélkül.

  1. június 4-én, a magyar nemzet szétszakításának századik évfordulóján nem emlékezhetünk közösségben, nem élhetjük át együtt a nemzeti összetartozás határokon átívelő élményét. Egymástól távol maradva is hívjuk fel a figyelmet összetartozásunkra és közösségünk hagyományaiból sarjadó élet erejére.

Az idei évben egy kicsit másképp jövünk össze, más módját választottuk a találkozásnak. A ma technikájának adta lehetőségekkel élve egy közös videót állítottunk össze.

Először is Kárpátaljára, Mezőváriba látogatunk el, ahonnan a következő üzeneteket kaptuk:

https://www.youtube.com/watch?v=vSCqEEcy3W0

https://www.youtube.com/watch?v=NDfzdFdy9HM

https://www.youtube.com/watch?v=-edFgzKkG5U

 

Nézzük meg, hogyan emlékeznek felvidéki, komáromi diákok az itt töltött napokra:

Vajdasági, zentai tanulók énekben, versben, saját vallomásban adják tovább gondolataikat:

https://youtu.be/DMexiEmTcvk

https://www.facebook.com/csaba.szeles.182/videos/2918181578232048/?t=5

https://youtu.be/zShYUoBmfTQ

 

https://photos.google.com/share/AF1QipMg_cr_nqyAvuGj5VkyAWmJYKFWZ8gTBmRhfrCZ0cbYHkL_AXPkxXQgxuUuxEyHuw/photo/AF1QipMeSSQ1CqimmgWhT4u8_NFJb7NAbbTL-3r8Xs1m?key=TUt0bHIweW8ydVRlQWNCNkpVMEgwVWZ4dVRtWFhB

 

Erdélyi, gyergyószentmiklósi diákok üzenete, vallomása arról tanúskodik, hogy van értelme, megéri továbbra is megszervezni ezeket a találkozókat:

Kis csapatunk összeállt, és nagy lelkesedéssel készültünk a Nemzeti Összetartozás napjára. Hat leány és két fiú képviselte idén Gyergyószentmiklóst. Csütörtökön estére érkeztünk, elfoglaltuk szobáinkat, hogy kipihenhessük a hosszú út fáradalmait. Másnap táncpróbákat tartottunk, majd közös táncházban mulattunk. Szombaton kirándultunk. Az első megállónk a Táncművészeti Egyetem volt. Nekem kiváltképp tetszett, hisz jómagam is kilenc éve néptáncolok. Az egyetemet szemügyre vettük, majd részesei lehettünk egy nyitott néptáncórának és egy előadásnak, mely a Táncoló Kárpát-medence címet viselte. Azután ellátogattunk a Parlamentbe. Hatalmas élmény volt, hogy csak néhány méter választott el bennünket a Szent Koronától. Ezután a Gellért-hegyen tettünk sétát. Vasárnap fürödtünk, hajókáztunk, és sétáltunk a tanösvényen. Ezt követően próbáltunk az előadásra. Végül eljött június 4-e, amely a Nemzeti Összetartozás napja. Előadtuk műsorunkat az Ádám Jenő Általános Iskolában, a Városi Könyvtár és Közösségi Házban, majd közös produkcióinkat az emlékműnél. Az ajándékba kapott könyveket aláírattuk a többi elcsatolt országrészből érkezettekkel, hogy emlékezhessünk az együtt töltött napokra. Az ajándékba kapott karkötők felejthetetlen élményeink jelképei. (Nagy Noémi)

Nagyon hálásak vagyunk Ibolya néninek, András bácsinak, Pankának, Reni néninek, Évinek, hogy itt lehettünk, hogy gondoskodtak rólunk és tanítottak minket. Mindez örök élmény marad számunkra. (Elekes Bíborka)

Jó volt látni, hogy az anyaországban élők mellett Erdélyen kívül Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken is élnek magyar emberek. Mi összetartozunk, ha távol is élünk egymástól, de egy vérből valók vagyunk. (Kimpián Szabolcs)

Leginkább a közös körtánc ragadott meg, amely alatt újra egyesült az öt ország egy nemzetté. A valóságban még mindig szét vagyunk szakítva, de lélekben érezzük az összetartozást, a közös múltat. Mi, határon túl élő magyarok szinte naponta szembesülünk az alig egy évszázada történt események következményeivel, és arra vágyunk, hogy fogadjanak el ugyanolyan magyarnak, mint az anyaországban élőket. Vajon túl nagy kívánság ez? (Köllő Eszter)

Iskolánk tanulói versben beszélnek a magyarságról, összetartozásról.

https://youtu.be/NPwWRppCLzU

https://youtu.be/vId5PCxESEw